A szőlőhegyek a balatoni kultúrtáj különleges képződményei. Birtokbavételük, erdőirtást követő művelésük a középkorban kezdődött, felváltva a korábban – a honfoglalás időszakában még biztosan – jellemző vízparti... A szőlőhegyek a balatoni kultúrtáj különleges képződményei. Birtokbavételük, erdőirtást követő művelésük a középkorban kezdődött, felváltva a korábban – a honfoglalás időszakában még biztosan – jellemző vízparti lugasos, fára futtatott szőlőművelést. Az egyre nagyobb területeket hódító szőlőkben a török háborúk időszakában jelentek meg az első pincék és présházak, amelyek révén a hegyek egy része hamarosan külterületi lakott hellyé is vált. Ám a szőlőhegyek igazi jelentősége nem ennek, hanem különleges jogállásának volt köszönhető. A jobbágyi terheknél kedvezőbb adózási feltételek, az önálló jogi igazgatás és törvénykezés intézménye szinte kis köztársaságokká fejlesztette a hegyközségeket, amelyben helyben lakó jobbágy, egytelkes kisnemes, de távolabbi vidékeken élő főnemes és városi polgár, mint "bebíró" azonos jogokkal formálhatta a hegy életét, intézményeit és infrastruktúráját.
Ez utóbbinak voltak országszerte, de elsősorban a Dunántúl katolikus szőlőtermő vidékein fontos elemei a szakrális építmények: a védőszentek szobrai, keresztek, haranglábak és kápolnák. Különösen gazdag ezekben az építményekben a Badacsony hegye, amely a 18. századtól az Esterházy-család és katolikus zselléreinek birtokaként, majd a 19. században Ranolder veszprémi püspök kedvelt nyaralóhelyeként is a katolikus szakrális építészet kiemelt területe lett. A keresztutaknál felállított több mint egy tucatnyi kőkereszt és a négy kápolna többségét a 18-19. század fordulóján emelték, barokk, illetve klasszicista stílusban. Ezek az építmények ̵̶̵ a szőlőhegy védőszentjeinek szentelve ̵̶̵ elsősorban a sokak megélhetését biztosító hegy és a termés szakrális "védelmét" szolgálták. Másrészt ellátták a külterületen élők vallási szükségleteit búcsúk, szentmisék formájában, illetve temetkezőhelyként is szolgáltak a hegy egyre növekvő számú állandó lakossága számára. Ez utóbbira jó példa a badacsonyi Szent Donát-kápolna, amelyet – a később elbontott barokk formájában – 1778-ban szenteltek fel.
Ráczkevi Eötvös Károly író állítása szerint, a Rosty nemzetség " ősrégi család, ama 108 nemzetség egyike, mely Árpád vezérlete alatt az országot elfoglalta. " [6] Szegedy Róza nagyapjának, Rosty Ferenc királyi tanácsosnak, három testvére volt: Rosty János ( 1717 - 1762), földbirtokos, Rosty Anna ( 1722 - 1784), boldogfai Farkas Ferenc ( 1713 – 1770) Zala vármegyei alispánnak a felesége, valamint Rosty Katalin, szalapatakai Nagy Mihály ( 1706 – 1756) zalai alispánnak, királyi tanácsosnak a hitvese. [7] Szegedy Róza egyik elsőfokú unokatestvére Rosty Pál fia, barkóczi Rosty Albert ( 1779 – 1847), Békés vármegye alispánja, földbirtokos volt. Szegedy Róza édesanyját korán elvesztette, majd apja halála után nagybátyja, Szegedy János (1741-1806), [8] felsőörsi prépost lett a gyámja. St. Pöltenben, orsolyita apácáknál tanult. Szegedy Róza a liberális érzelmű mezőszegedi Szegedy Ferenc (1786 - 1848) zalai alispán nővére volt. Leánykora, Kisfaludy udvarlása [ szerkesztés] Róza a Zala vármegye híresen szép és gazdag lányai közé tartozott, számos udvarlóval.
A présház 1953 óta irodalmi emlékmúzeum. Bemutatja Kisfaludy Sándor életútját, munkásságát. A népi barokk stílusú prés- és lakóházban élt Kisfaludy Sándor, és felesége, Szegedy Róza. A fiatalok a szüreten ismerkedtek meg, s ugyanitt házasodtak össze öt évvel később. A ház emeletén, a félköríves árkádok mögötti lakószobákban pihent meg a gazdálkodó költő s hitvese, és itt fogadták vendégeiket. Az utolsó szobában ma a Kisfaludy életútját és munkásságát bemutató kiállítás látható. A borház melletti ürmösfőzőben Szegedy Róza irányításával készült a híres fűszeres bor, az ürmös. A látogatók megkóstolhatják a régi recept alapján főzött italt és a falakon elhelyezett tablókon szemezgethetnek a magyar irodalom klasszikus borverseiből. Az egykori vincellérházban egy különleges irodalmi tárlat kapott helyet. Kortárs magyar költők balatoni témájú verseinek kéziratai láthatók 1967-ből és 1999-ből. Az impozáns névsor Kassák Lajostól Faludy Györgyön, Pilinszky Jánoson, Nagy Lászlón át Határ Győzőig és Gömöri Györgyig ível.
Szegedy Róza Laccataris Demeter: Szegedy Róza Született 1775. Ötvös, Zala vármegye Elhunyt 1832. május 18. (57 évesen) Sümeg, Zala vármegye Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Kisfaludy Sándor A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedy Róza témájú médiaállományokat. Mezőszegedi Szegedy Róza ( Ötvös, Zala vármegye, 1775. – Sümeg, Zala vármegye, 1832. ) Kisfaludy Sándor felesége és múzsája ('Liza'). Élete [ szerkesztés] Származása [ szerkesztés] A római katolikus nemesi származású dunántúli mezőszegedi Szegedy család sarja. Édesapja, mezőszegedi Szegedy Ignác ( 1736 - 1796) zalai alispán [1] királyi tanácsos, [2] édesanyja, a barkóczi Rosty családból származó barkóczi Rosty Katalin Rozália ( 1753 - 1787) asszony volt. [3] [4] Az anyai nagyszülei barkóczi Rosty Ferenc ( 1718 - 1790), Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, földbirtokos, és bajáki Bajáky Katalin ( 1726 - 1782) voltak. [5] Anyai nagybátyjai, barkóczi Rosty János ( 1758 - 1810), hahóti apát és keszthelyi plébános, valamint Rosty Pál ( 1745 - 1818), főhadnagy, földbirtokos voltak.
/ Mulatságos gyülekezet, / Oh rabságom kezdete / Ott tudtam meg, kicsoda Ő, / S micsoda a szerelem: / Ámor nyila miként sebző, / S mi az édes gyötrelem. " Baráti közvetítések után a nevezetes szüret harmadik évfordulóján küldte első levelét az imádott lánynak. Múzsáját, Szegedy Rózát 1800 januárjában vezethette oltár elé. A katonaságot odahagyva "mezei gazdaság lőn foglalkozása, és közben a magyar literatúra", mint fogalmazott önéletrajzában. Nem érzett elvi összeütközést a gazdálkodás és az irodalom művelése között, egyszerre volt gazda s költő. Csakhamar sikere is adódott mindkét területen. A Himfy Szerelmei című versciklusával, amelyben a Kesergő Szerelem kiegészült a házasember boldogságát jelző Boldog Szerelemmel, országos hírnévre tett szert, a legolvasottabb magyar poéta lett. A magyar előidőt, romantikus múltat idéző, hazafiságra nevelő Balaton-felvidéki várregéi csak fokozták népszerűségét. Szegedy Róza boldog házasságuk 32 évében széleskörű műveltsége révén (hárfázott, táncolt, kézimunkázott, németül olvasott és maga is írt verseket) szellemi partnere és a gazdálkodásban is méltó társa volt Kisfaludy Sándornak.