Tanulmányok százai bizonyítják, hogy az emberi emlékezet nem egy videokamerához hasonlóan működik, hanem emlékeink más tényezők – például érzelmi állapotunk, a társadalmi elvárások, hasonló fiktív vagy megtörtént események, szuggesztió, stb. – hatására akár a valósággal ellentétesre is változhatnak. A terület egyik legismertebb specialistája az emlékek befolyásolását évtizedek óta vizsgáló Elizabeth Loftus, az alábbiakban az ő kísérleteiből szemezgetek. 1. Áruházi elveszés Pár éve itt is szó esett arról a kísérletről, amely során a pszichológusnő enyhébb traumatikus emlékeket ültetett el vizsgálati személyek fejében. Elizabeth Loftus "áruházi elveszés" nevet viselő kísérletében tinédzsereket szembesített olyan eseményekkel, amelyeket szüleik írtak össze a gyermekkorukból. Amit az alanyok nem tudtak: a négy felidézett történés közül az egyik – az, hogy gyerekkorukban elvesztek egy áruházban – kitalált volt. Loftus ennek ellenére a megfigyeltek egynegyedéből csikart ki részletes emlékeket eltűnésükről; volt, aki még arra is emlékezett, hogyan nézett ki az őt megtaláló személy.
Közélet › Nemzeti Emlékezet Bizottsága A(z) "Nemzeti Emlékezet Bizottsága" oldalunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében nem tartalmaz minden hírt csak azokat, melyekről több forrás is írt. A részletes keresésért kattints ide: Keresés Feliratkozom Kapcsolódó témák Közélet A Secunak (be)súghatott a Román Nemzeti Bank elnöke A román hírhedt kommunista titkosszolgálatnak, a Securitaténak az irattárát vizsgáló bizottság azzal vádolta meg Mugur Isarescut, a Román Nemzeti Bank (BNR) harminc éve funkcióban levő elnökét, hogy 1989 előtt együttműködött a… Ha valamilyen téma különösen érdekel, az alábbi beállítások alapján a Hírstart rendszeresen tájékoztat e-mailben a témában született legfrissebb hírekről. A feliratkozáshoz a hírfigyelés funkciónak bekapcsolt állapotban kell lenni és legalább egy értesítési időpontodnak kell lenni. Bekapcsolva: Kikapcsolva: A hírfigyelés bekapcsolásával hozzájárulok, hogy a Central Médiacsoport Zrt. Hirstart hírfigyelő hírlevelet küldjön számomra a beállításaim szerint.
Hogyan kezelhető? A deperszonalizáció és a derealizáció is spektrumon értelmezhető, vagyis megjelenhetnek enyhébb és súlyosabb formában is. A tünetek célja a traumától való eltávolodás, a fájdalomról való leválás volt, a terápia célja, hogy ismét a tudatba emelje, és feldolgozhatóvá tegye az elfojtott emlékeket, így ne legyen szükség többé a tünetekre, az ember visszanyerhesse az érzéseit és önmagát. Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés is szóba jöhet, de nincs általános gyógymód, a beavatkozás minden esetben személyre szabottan hat. Séan Hanson, aki szintén ebben a zavarban szenved, a oldalán részletesen beszámol a lehetséges megoldásokról. Mint írja, nála a viselkedésterápiának az elfogadás-, jelenlét- és tudatossággyakorlatokra épülő ágai váltak be leginkább. Emellett ki kellett alakítania bizonyos stratégiákat a hétköznapokban, hogy ne önmaga és az állapota kösse le a figyelmét, mert ez csak rontana a helyzeten, hanem más dolgokkal foglalja el magát. Különösen fontosnak tartja, hogy az ember tisztába kerüljön az értékrendjével, és képviselje azt, mert ez hozzájárul az önazonosság érzéséhez.