Horváth Tivadar Párizsban szép a nyár Dal Megjelent 1957 Stílus sláger Szerző Ránki György, Romhányi József Hangminta A Párizsban szép a nyár egy sláger. A szerzők: Ránki György zeneszerző és Romhányi József szövegíró. Romhányi szerint: "Már nem is sláger, hanem népbetegség". [1] A dal a Magyar Rádió [2] kérésére készült, de később bekerült a Két vallomás című, 1957 -ben készült Keleti Márton -filmbe is. Teljesen váratlanul óriási siker lett, a rádió Szív küldi szívnek szívesen [3] című műsorának kihagyhatatlan száma volt. A 45-ös fordulatú kislemezből a lemezgyár hónapokig nem tudta az őrületnek megfelelő mennyiséget préselni. Sikerében szerepe lehetett Horváth Tivadar szenzációs előadásának, valamint annak is, hogy nem sokan álmodhattak Párizsról alig egy évvel az 1956-os forradalom leverése, a vasfüggöny ismételt leeresztése után, amikor Sopronba is csak engedéllyel lehetett utazni, mivel a határsáv része volt. Párizs, a Grand Boulevard, a Szajna, Pierre és a kis Paulette, az önfeledt keringő akkoriban a nagy többség számára elérhetetlennek tűnt Magyarországon.
↑ Szilágyi György: Hányas vagy? Kép és hang A dal és szövege Hivatkozások Sopron a hűség városa
Lehet, hogy ekkor kezdték az emberek "félszavakból" [4] is megérteni egymást… Horváth Tivadart, a színházi polihisztort ez a szám nagyon "eltalálta". Nélküle talán a dal sem maradt volna fenn, ugyanis a biztos sikert jelentő nagy slágert senki nem tűzte műsorára rajta kívül, és a szám a lakodalmas rockos zanzásításoknak is ellenáll: ma is az eredetiben hódít. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Hogy volt? Romhányi József emlékműsor. 2010. október 31. ↑ Az MTV hivatkozott műsorában, Romhányi Ágnes emlékezése: A szerzőpáros Ránky, Gül Baba utcai otthonában, a Muzsikus Péter kalandjai című gyermekoperán dolgozott. Ekkor érkezett a sürgős felkérés. Egy konyak mellett, másfél óra alatt készült el a stílusparódia. Eredetileg a zeneszerző a Körhinta című film részére készítette ezt a verklizenét. A világhírű alkotásba azonban nem került be. ↑ A kívánságműsorok őse, mindennapos műsor a rádióban több évtizedig. A kívánságokat pénzért teljesítette a médium. A címet Szirmai Albert és Emőd Tamás Mézeskalács című operettjének kettősétől kölcsönözték.